Elérte a válság a magyar borászatot

Varga Péter beszámolója 2010 első negyedévéről 

Elérte-e a válság a magyar borászatot? -Egy évvel ezelőtt még azt válaszoltuk erre a kérdésre, hogy a gasztronómiai borértékesítést kivéve még nem tapasztalható jelentős visszaesés a borforgalmazásban. A tavalyi évben sajnos a válság már elérte az élelmiszerkereskedelmet is, piaci információink szerint a boreladások 10-15 százalékkal csökkentek. Számos pincészet komoly értékesítési gondokkal küzd, néhány nagyobb borászat is felszámolás alatt áll. Az import palackos borok részesedése becslésünk szerint még mindig nem haladja meg a 10 százalékot, de évről évre növekszik. Az elmúlt években az erős forintárfolyam miatt sok import folyóbor és palackos bor jött be az országba, és ez megemelte a pincei készleteket, nyomás alatt tartja a szőlő iránti keresletet és az árakat.

  A pezsgőértékesítés továbbra is csökkenő tendenciát mutat, melynek egyik oka a kétes minőségű, több esetben feltételezhetően a jövedéki adó megfizetése nélkül értékesített, megdöbbentően alacsony árú import pezsgő növekvő részaránya és az a tendencia, hogy ünnepi italként a korábbinál nagyobb arányban vásárolnak a fogyasztók pezsgő helyett prémium borokat.

  Az elmúlt két évben a bortermelés feltételeiben kedvezőtlen változások következtek be, de a változások a termelőket különbözőképpen és –mértékben érintették. A legrosszabb helyzetben azok a termelők vannak, akik a gasztronómiának szállítanak, ezen a területen ugyanis 40-50 százalékos a kereslet visszaesése. Az élelmiszerkereskedelemben a csökkenés mértéke 10-15 százalék, ami még nem kellene, hogy súlyosan érintse a termelőket. A nagyobb probléma az, hogy mindkét értékesítési szegmensben jelentősen, 15-20 százalékkal csökkentek az értékesítési árak. Kisebb részben az állandó árak csökkenése révén, nagyobb részben az akciós értékesítés rendkívüli növekedése miatt. A termelők egy része az eladási árak csökkenését tovább tudta hárítani a szőlőtermelőkre, tehát a válság által legjobban sújtott terület a szőlőtermelés. A szőlőfelvásárlási árak az elmúlt két évben a 2004 évi szintre estek vissza. A csökkenés egyik oka a belföldi túltermelési válság, a másik ok az országba beáramló olcsó import bor mennyiség. Az Alföldön és más borvidékek alacsonyan fekvő területein az idei kemény tél is sújtotta a szőlőtermelőket, több helyen 20-30 százalékos, egyes helyeken 70 százalékos mértékben is jelentkeznek fagykárok. Idén ez jelentősen csökkentheti a szüreti mennyiségeket de a nagyarányú pincei készletek és az egyre olcsóbbá váló import borok miatt ez valószínűleg nem lesz jelentős hatással a szőlőárakra. A szőlőtermelők helyzetét és ezen keresztül az ágazat egészének a helyzetét csak az menthetné meg, ha Magyarországon is megkaphatnák a termelők azt a hektáronkénti támogatási összeget, amelyben uniós versenytársaink részesülnek. Tudomásunk szerint az uniós borreform által létrehozott úgynevezett nemzeti borítékok rendszere, amely azt jelenti, hogy minden egyes ország többé-kevésbé azonos mértékben részesül a támogatásokból és osztja szét termelői között. Ez a rendszer megteremtette a pénzügyi alapjait annak, hogy a magyar szőlőtermelő és ezen keresztül a bortermelő is egyenlő feltételek között versenyezhessen a belföldi és külföldi piacokon, ez ma már a magyar kormány döntésén múlik.

  Az elmúlt évben, szemben az általános tendenciával, pincészetünk tartotta piaci pozícióit belföldön és némi növekedést értünk el az exportban. Az idei év még ennél is jobban kezdődik, az első negyedévben belföldi növekedésünk10 százalékos az exportban ennél is magasabb. Kedvező helyzetünket elsősorban új termékeinknek köszönhetjük. 8 évvel ezelőtti nagyarányú szőlőtelepítéseinknek most érik be a gyümölcse. Közel 150 hektár szőlőt telepítettünk és mintegy 100 hektár szőlőt vásároltunk; ezeknek a területeknek a terméséből készült borok értékesítése futott fel az elmúlt években.

Badacsonyörs, 2010. április 8.

Varga Péter

Fotók forrása: http://blog.timesunion.com/, http://www.photos8.com/