Az édes boroké a jövő?
2010.05.05. 09:46 - vargabalint_VBA
A kérdés felvetése mindenképpen jogos, de a téma könnyebb bemutatása érdekében azzal az egyszerűsítéssel élünk, hogy a száraz kategórián kívül minden kategóriát, tehát a félszárazat, félédeset is édesnek tekintjük. Tehetjük ezt azért is, mert Nyugat-Európában Németországon kívül, ahol a lieblich azaz kedves, valójában félédes boroknak nagy hagyománya van, ezek a kategóriák nem, vagy csak alig használatosak. A palackoknak viszonylag kis részére az van írva, hogy édes, kis részére az, hogy száraz, a többségén pedig nincs jelölés.
Sokan nem tudják, hogy az uniós borjog az újvilági borjogokhoz hasonlóan, viszont szemben a régi magyar előírásokkal, nem írja elő kötelezően a borászatoknak, hogy a címkéken szerepeltessék az édességi kategóriát. Ennek értelméről és hasznosságáról egy elzászi francia borász így nyilatkozott: „a fogyasztónak jogában áll, hogy ne tudjon mindent a borról, és szárazborivó öntudattal igya kedvenc édes borát”.
A magyar gyakorlat szerencsére nem ez, bár a szárazborsznobizmus sajnos nálunk is létezik, a magyar bortermelők többsége egyelőre jól látható módon a főcímkén föltünteti az édességi kategóriát. Ez alapján készültek is különböző, nem reprezentatív statisztikák, amelyek szerint a 0,75 literes kiszerelésű borok mintegy 30 százaléka szárazbor.
Mi lehet az oka a száraz borok visszaszorulásának, az édes borok ilyen nagy arányának a borfogyasztásban? A nyugati pincészetek a klímaváltozásra hivatkoznak. A hivatkozás valószínűleg nem állja meg a helyét, hiszen egyrészt a felmelegedés elmélet maga is kérdéses, másrészt a felmelegedés hívők is azt vallják, hogy egy hosszabb melegedési perióduson belül az utolsó 20 évben egy kisebb lehűlési szakaszban vagyunk. Az elméletektől függetlenül azonban az bizonyos, hogy az évi ingadozásokat kiszűrve megállapítható, hogy a szüreti mustfokok, illetve a borok összalkohol tartalma már néhány évtizede emelkedő tendenciát mutatnak. Ennek az oka azonban valószínűleg a szőlészet fejlődésében és a tömegtermelés csökkenésében, azaz a hektáronkénti terhelés visszafogásában keresendő.
Borfogyasztókból borkóstolókká válunk
Mindazonáltal nem gondolom, hogy piacgazdaságban a változásokat elsősorban a termelési oldal generálná. A fogyasztás jellegének változása a fő felelős a száraz - édes arányok eltolódásáért. Ezelőtt 30 évvel Európa nagy bortermelő nemzeteinél az egy főre jutó borfogyasztás éves mennyisége 120 liter körül alakult. Az utolsó néhány évben pedig már 60 liter alá csökkent. A saját bortermeléssel nem rendelkező országokban ezzel szemben ebben az időszakban jelentősen nőtt a borfogyasztás, és az országok többségében a mai napig is növekedésben van. Úgy tűnik, mintha 35-40 liter/fő/év lenne a centrum, amely felé a két ellentétes folyamat tart. A borfogyasztás globalizációja azonban nem csak a mennyiségekben mutatkozik meg. Nagyapáim daliás generációja még folyadékpótlásként itta a bort illetve fröccsöt, és ugyanazt az Olaszrizlinget itták egész életükben, otthon a sajátjukat, a kocsmában a szomszédét. Mindig szárazat, és naponta másfél-két litert. Az ilyen típusú, a bortermelő országokra jellemző fogyasztás ma már visszaszorulóban van. Nem isszuk a bort, hanem kóstoljuk, és egyre több félét és egyre több borvidékről, országból és földrészről.
Bővült viszont a borfogyasztók köre. Mint korábban említettük, a nem bortermelő országokban gyorsan emelkedik a fogyasztás, és míg nagymamáim csak ünnepekkor és akkor is csak jelzésszerűen nyúltak a pohárhoz, addig a gyengébbnek mondott nem képviselői ma már a borfogyasztásban is élnek egyenlő jogaikkal. Az alkalmi vagy rendszeres, de kismértékű fogyasztás az édes boroknak kedvez, és ez hosszabb távon befolyásolja a közízlést, a bortermelők pedig alkalmazkodnak az igények változásához.
Az életünk felgyorsult tempója, a motorizáció, az alkohol kiszorulása a munkahelyekről olyan objektív hosszú távú folyamatoknak tűnnek, amin nem tudunk változtatni, illetve nincs közvetlen ráhatásunk. Ezek a tényezők amúgy is kedvezőtlenül hatnak a szárazbor fogyasztásra, nem kellene, hogy ezt a borásztársadalom tovább erősítse. Arra a sokunk által ismert és ellenzett jelenségre gondolok, hogy a száraz borok egyre jobban háttérbe szorulnak a borversenyeken.
Tarolnak az édes borok a borversenyeken
Múlt héten zajlott a Hungarikum borok és pezsgők IX. Országos versenye, ahol bár többségében száraz borokat indítottunk, mégis két édes borunk nyert aranyérmet. Ebből a késői szüretelésű 2007-es évjáratú Badacsonyi Olaszrizlingünk a verseny legmagasabb pontszámával kapott nagyaranyat. E hónapban fejeződött be a világ egyik legrangosabb borversenye a Vinitaly, ahol 2008-as Kéknyelű édes jégborunk részesült Gran Menzione díjban. Persze ezek az eredmények azt is mutathatnák, hogy nem tudunk jó száraz borokat készíteni. Remélem nem így van, meg aztán voltak már száraz borokkal is jó eredményeink. Mindenesetre, mióta néhány éve saját boraink szereplése alapján felismertük az esélyek egyenlőtlenségét, elemezzük a legrangosabb magyar borverseny, a Vinagora aranyérmes borainak édesség kategóriák szerinte összetételét. A tavalyi versenyen 411 bor indult, ebből 293 száraz kategóriában. 56 aranyérmet osztottak ki, ami az indulók számának 14 százaléka. Ha borfajtánként nézzük ugyanezt az arányt, a száraz vörös és rozé borok 9 százaléka kapott aranyat, a száraz fehérek 7 százaléka, az édes fehéreknek viszont 34 százaléka. Évek óta felhívjuk erre az ellentmondásra a szervezők figyelmét, és ezek az arányok tulajdonképpen már egy kedvező elmozdulást mutatnak, hiszen volt olyan év, amikor nem volt aranyérmes száraz fehér bor. Az idei évben úgy hírlik, az édes boroknak külön kategóriát indítanak, arányos éremszerzési lehetőségekkel. Reméljük megtalálják a megoldást és a többi hazai borverseny is követi majd a jó példát.
Varga Péter
Fotók: Dávid Botond, Varga Pincészet
92 komment
A bejegyzés trackback címe:
bistyu · http://www.papirparbaj.hu 2010.05.05. 12:12:22
viszont az édes bor már régóta az erősségünk, ld. Tokaji.
a száraz borsznobizmus meg talán bormarketing kérdés.
Kenedy1 2010.05.05. 12:25:13
Anselmo 2010.05.05. 12:38:51
Artie 2010.05.05. 12:39:19
Nem is tudtam, hogy szárazborsznob vagyok. Eddig azt hittem, egész egyszerűen utálom az édes ízt, nem bírom, ha valaminek cukoríze van savanyú utóízzel (kávé, tea cukor nélkül, csokiból csak a legalább 70%-os kakaótartalmú, de legalábbis étcsoki pl.).
Miért kell mindig általánosítani?
A magyar borok sajnos meg igencsak ihatatlanok, pont bistyu hozzászólása tartalmazza a lényeget. Én csak a villányi vörös, az etyeki fehér és somlói borokat tudom meginni. Ha sznob lennék ugye, akkor ezekre is fújolnék.
leviathan99 2010.05.05. 12:39:25
Nevezzen sznobnak aki akar :)
Külföldi Viktor 2010.05.05. 12:41:05
vargabalint_VBA 2010.05.05. 12:45:30
A cikkben azt írtuk, hogy az a szárazborsznob, aki szárazborivó öntudattal issza kedvenc édes borát, azaz valójában nem szereti a száraz bort csak divatból issza azt.
Az általánosításról:
Aki szerint "A magyar borok sajnos meg igencsak ihatatlanok" erősen általánosít és nehéz vele vitatkozni.
AG 2.0 · http://albertgazda.blog.hu 2010.05.05. 13:10:02
az édes borokat mi is szeretjük, de legalább egy fontos dolog hiányzik a posztból
miszerint az, hogy a természetes édes boroké a jövő. meg persze a szárazaké is, de az már más kérdés :)
r123 2010.05.05. 13:22:59
Lumumba 2010.05.05. 13:26:35
Tündianya 2010.05.05. 13:28:56
bunkó · http://bunko.blog.hu 2010.05.05. 13:35:00
Szerintem hasonló a jelenség van szárazbor/édesbor fonton is: ha a száraz bornak nincsenek értékei, akkor marad a sav meg a víz. Akkor legalább legyen édes ugyebár emberek.
Megrögzött fanatikus édesbor-ivó barátaimat itatom évek óta ügyesen megválasztott száraz (na jó: félszáraz) borokkal és még nem buktam le.
vasziljevics 2010.05.05. 13:36:52
tanninvadász · http://www.csaladivideo.hu 2010.05.05. 13:48:25
- száraz
- természetesen édes (aszú, jégbor stb.), amiben maradék cukor van
És még van a cukrozott lőré ... mondjak példát pincészetre?
Parmezanidész · http://bemorgo.blog.hu 2010.05.05. 13:50:29
vasziljevics 2010.05.05. 13:56:43
Petykabá 2010.05.05. 13:59:14
Petykabá 2010.05.05. 14:01:00
(not_just_my)_one_and_only_rule 2010.05.05. 14:08:37
Talán ez triviális, de hát nehéz gyerekkorom volt, gumicukorral tömtem magam, meghülyültem, úgyhogy én nem értem.
Persze azon kívül, hogy "...mert az a bor meggyalázása!", meg "...mert az Isten ellen való cselekedet.", vagy "...nem értesz hozzá NÚÚÚÚÚÚB!!!!1111"
Szal van erre valami racionális magyarázat is?
Az "Elveszi az ízét" érv pl. egyszerűen értelmetlen. Nem az "eredeti íz" a lényeg - ezt nem is nagyon lehet értelmezni -, hanem a végső íz, sőt nevezzük ízharmóniának. Ha az cukorral jobb, mint anélkül (valakinek), akkor hol a probléma? Persze ha cukor nélkül jobban ízlik, akkor legyen úgy. De ez nem indokolja a cukor mint hozzávaló használatának "szentségtörés" mivoltát.
Kasya 2010.05.05. 14:16:41
WTF?
Édesbor fogyasztás növekedése nagyban összefügghet a fiatalok kedvenc italával-Vadászával?
Lumumba 2010.05.05. 14:17:15
vasziljevics 2010.05.05. 14:19:33
oliva 2010.05.05. 14:21:38
Lumumba 2010.05.05. 14:25:05
sokadszorra 2010.05.05. 14:25:26
BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.05.05. 14:26:11
Édes borból kétféle van. Van az édes bor amiben úgy van cukor, hogy természetesen magas cukortartalmú mustból erjedt ki a bor és az erjedés természetes módon egy bizonyos alkoholfoknál megáll és a must cukortartalmának egy része megmarad.
A másik pedig az amikor vagy a mustot édesítik sűrítménnyel olyan szintre, hogy ne tudjon teljesen kierjedni, vagy mesterségesen megállítják az erjedést, hogy alacsony alkoholfokkal maradjon cukor a borban, vagy a kierjedt bort musttal/mustsűrítménnyel felédesítik.
Röviden vannak a természetes édes borok és vannak a csinált édes borok.
Tudni kell különbséget tenni.
sokadszorra 2010.05.05. 14:27:08
oliva 2010.05.05. 14:34:42
Lumumba 2010.05.05. 14:36:51
sokadszorra 2010.05.05. 14:38:11
oliva 2010.05.05. 14:42:10
(not_just_my)_one_and_only_rule 2010.05.05. 14:43:32
Ez így nem éppen racionális, hiszen bornak hívni azt is ugyancsak praktikus, nem igaz?
Varga Péter · http://www.vargabor.hu 2010.05.05. 14:50:24
nick: 2010.05.05. 14:54:28
ennek az az egyszerű oka, hogy a cukor sokmindent el tud fedni
ha másért nem, ezért mindenképp ciki, ha egy borászat ilyet csinál...
egyébként a száraz bort nem úgy kell megszeretni, hogy issza az ember kötelező jelleggel, hanem hogy keres olyat, amely magas minőségű, és a saját ízlésének is megfelel
szerencsére már idehaza is egyre nagyobb eséllyel találhat mindenki neki megfelelőt
(not_just_my)_one_and_only_rule 2010.05.05. 14:54:50
Az első érved érdekesebb. Tehát inkább lesz rosszul az ember a cukrozott bortól. Ez tényleg így van? A tablettás oké, de a cukrozott? Ami engem illet, én nem tapasztaltam különbséget. (Nem kanalas-cukros borról, hanem természetes édes borokról van tapasztalatom, de a társaságban mindenki azt mondta, hogy olyan nincs, tehát cukrozzák.)
De még ha az élettani hatása bizonyos mennyiség fölött kellemetlenebb is, mint a szárazé, nem hiszem, hogy ez indokolná, hogy teljesen elítéljük és lenézzük a puszta létüket.
nick: 2010.05.05. 14:56:52
nick: 2010.05.05. 14:59:44
sztem édes bor a természetesen édes bor
a többi max édesített bor lehet - pont ahogy a kávé sem édes kávé, hanem édesített
ha vki azt írná rá a készített édes borára, hogy édesített, részemről rendben lennénk...
fazzoletti 2010.05.05. 15:00:47
Mert mit tegyek, nem szeretem az édes borokat. És nem a cimke alapján nem szeretem őket, hanem az ízük alapján.
BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.05.05. 15:02:37
sokadszorra 2010.05.05. 15:02:41
A maradék cukor az erjedést követően megmaradó cukortartalma a bornak.
A szamorodni, avagy kis aszú annyiban különbözik az aszútól, hogy ott egybe szüretelik a normál és az aszúsodott (töppedt, nemespenésszel bevont) fürtöket, és úgy készül belőle bor, míg az aszú esetén külön szedett aszúsodott szőlőből és normál mustból, vagy borból indulnak ki.
sapuh 2010.05.05. 15:12:00
A tömegfogyasztás oldaláról: itthon azért fogy még mindig több édes bor, mert a borkultúra sajnos friss dolog Magyarországon. Nem beszélve a tágabb gasztrokultúráról: az iskolai menzák túlnyomó többsége mindent agyonsóz, agyoncukroz (pl. a paradicsomos ételeket, borzalom), a gyerekek rengeteg édességet esznek, mellé jön a cukros üdítő, stb., stb.
Mire valakiből tudatos vásárló lesz Magyarországon, nagy eséllyel cukor- és sófetisisztává válik, és nem az ételek és borok valódi ízét keresi.
Vad.Korte (törölt) 2010.05.05. 15:13:07
Sárfehér 2010.05.05. 15:13:31
Meglepetéssel látom a fenti cimkék közt a Csabagyöngyénél a félédes megjelölést. Valamelyik évben kérdésre leírtad az MA-n, hogy a Csabagyöngye 15-ös mustfokkal lett szüretelve, ami az akkori törvényi lehetőségeknek megfelelően 18-as értékre lett növelve cukor hozáadásával. A 15-ös mustfokkal való (korai) szüretet pedig a kellő savszint megtartása indokolta. Namost nyilván évjárat és évjárat közt van különbség, de hogyan is lesz a 15 fokos mustból félédes bor..?
Vad.Korte (törölt) 2010.05.05. 15:16:21
sapuh 2010.05.05. 15:17:55
Húsz éven belül Magyarországon is a száraz bor lesz A bor, az édesek pedig a(z általában drága) különlegességek, ahogy az minden nagy borfogyasztó országban megfigyelhető.
Vad.Korte (törölt) 2010.05.05. 15:18:59
vargamate 2010.05.05. 15:19:10
A sznob szó a latin "nem nemes" szónak a rövidített megfelelője, lényege az hogy valaki másnak akar látszani, mint ami. Tehát szárazborsznobnak csak azokat lehet nevezni, akik a száraz bor mellett kardoskodnak, de valójában nem szeretik azt.
(not_just_my)_one_and_only_rule 2010.05.05. 15:19:26
Oké, most tegyük fel, hogy a mellé a leírás mellé, ami a bor készítését taglalja, felveszünk egy újat, ami szintén egy ital készítését tárgyalja, ennek az italnak legyen a neve mondjuk "nűr".
A nűr elkészítése minden szempontból megegyezik a boréval, csak annyi a különbség, hogy lehet bele valamennyi cukrot rakni. Ezzel gondolom senkinek nincs semmi baja.
Most van két szavunk, "bor" és "nűr". De mondjuk szeretnék erre a kettőre egyszerre hivatkozni, úgyhogy adjunk neki egy nevet, ez legyen a "blúr".
Na most, a "nűr" gáz vagy nem gáz? Ha gáz, akkor miért? Ha nem gáz, akkor miért baj, ha megunva a sok hülye elnevezést, úgy döntünk, hogy eltöröljük a bor és nűr elnevezést, marad a blúr. Aztán hagyományőrző okokból a blúrt átkereszteljük "bor"-ra. Vagyis a "bor" jelenti most már a hagyományos értelemben vett "bor"-t és a "nűr"-t is.
Röviden és velősen: ezek csak szavak.
Vad.Korte (törölt) 2010.05.05. 15:19:54
(not_just_my)_one_and_only_rule 2010.05.05. 15:23:31
sapuh 2010.05.05. 15:24:33
Hozzátéve, hogy száraz fehérek között is hatalmas különbségek vannak.
Ugyanúgy akadnak nagy savgerincű, férfias, mint könnyű, gyümölcsös, némi édes ízérzetet is hordozó száraz fehérborok.
Nem mindegy, hogy juhfarkot, chardonnay-t vagy rajnai rizlinget iszunk.
sokadszorra 2010.05.05. 15:29:05
sapuh 2010.05.05. 15:29:47
De ha már Vinitaly: tudja valaki, az Olaszországban értékesített boroknak hány százaléka édes? Meg lennék lepődve, ha ez az arány túllépné a 10 százalékot.
Vad.Korte (törölt) 2010.05.05. 15:30:55
(not_just_my)_one_and_only_rule 2010.05.05. 15:43:27
Kérdés, hogy a bor tényleg olyan, hogy nem lehet benne külső forrásból származó cukor? Ha az általánosan elfogadott borkészítés során szigorúan tilos cukrozni, akkor egyetértek, ne cukrozzák a bort. De ha nem, akkor hadd csinálják. (Egyébként én pl. nem tudom, hogy melyik eset áll fenn.)
De most jön a lényeg! Erre mindenki azt mond, amit akar, de úgy hányan tudják pontosan, mit lehet és mit nem borkészítés során - azok közül, akik szerint gáz a bort cukrozni?
Biztos vagyok benne, hogy a legtöbbjüknek fogalma sincs. És ez nem is baj. Az átlagember nem pincemester, hanem fogyasztó. Ha nem ízlik neki a (cukrozott) édes bor, akkor ne igya. De miért gondolja mégis, hogy van alapja annak, hogy megmondja, hogyan készül az "igazi" bor? Ezt nevezem én borsznobságnak, és teljesen megfelel a fent említett definíciónak is.
Sárfehér 2010.05.05. 15:48:35
vargamate 2010.05.05. 15:54:30
Balatonmelléki Csabagyöngye 2009 (félédes):
Borvidék: Dél-Balaton.
Talajtípus: mély rétegű barna erdőtalaj, homokos foltokkal.
Művelésmód: Moser-féle magas kordon.
Tőszám: 2380 tőke/ha.
Terhelés: 70 q/ha.
Szüret időpontja: 2009. 08. 7-8.
Mustfok: 15,2, javítás után 17,2 MMo (javítás Csabagyöngye mustból készült mustsűrítménnyel)
Borászati technológia és érlelés: Kíméletes préselés, a hűtött must tisztítása: derítés, majd színelés. Vákuumdobszűrt Csabagyöngye mustaljat saját sűrítővel sűrítjük kb. 50 C°-on, 0,5 baron. Reduktívan, acélban történt erjesztés 14°-15°C-on, 0 érlelés: erjesztés után a saját mustjával történő édesítés, derítés, hidegkezelés. Steril szűrés után korai palackozás, 2009 09. 02.
Borleírás: Halvány zöld színű, szőlővirág illatú, enyhén muskotályos ízű primőrbor. Gyümölcsös jellegét tovább erősíti az erjesztés alatt képződött gyümölcsaromák és az erjesztésből visszamaradt szénsav.
Alkohol: 9,32 V/V%.
Cukor: 22,0 g/l.
Cukormentes extrakt: 23,6 g/l.
Titr. sav.: 6,1 g/l.
Bruttó kisker. polci ár: 399-599
sapuh 2010.05.05. 15:55:02
Miért sznobság, ha nem akarsz megóstolni valamit, amit nem szeretsz?
Sárfehér 2010.05.05. 16:08:51
Itt is ez van: ha a repülőtéren kínálgatják a helyi specialitást, akkor előítélet ide vagy oda, megkóstolom. (Mondjuk, persze lehet, hogy cukorbeteg volt.)
RAMBO · http://szolo.blog.hu 2010.05.05. 16:11:15
nick: 2010.05.05. 16:26:31
akkor az alma és az ébresztőóra helyett meg hívjuk mindkettőt mondjuk kvartynak :-P
az elnevezéseknél az a jó, ha két különböző dolgot lehetőleg minél kevésbé nevezek azonos néven
t f 1 (törölt) 2010.05.05. 16:29:15
sapuh 2010.05.05. 16:32:53
Sárfehér 2010.05.05. 16:37:51
A bor az legyen bor, és ne lehessen bármit bornak nevezni.
Sárfehér 2010.05.05. 16:39:48
sapuh 2010.05.05. 16:43:19
"Ne è risultato che nel 2009 il consumo di vino bianco fuori casa ha registrato un calo (seppure lieve) e dopo tre anni consecutivi di aumento anche il vino rosso è risultato in flessione; in crescita lo spumante nel quadriennio 2006-2009, mentre il consumo di champagne si è ridotto nel 2009 dopo due anni positivi; il vino dolce, il vino novello e il vino rosato, infine, sono in costante calo".
www.vinitaly.com/about_comunicati.asp?id=4431
BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.05.05. 17:18:41
Véleményem szerint bornak azt a szőlőből erjesztéssel készített italt hívjuk amelynek a must alapanyagához semmit nem ad a termelő és abból semmit el nem vesz. Valamint a kierjedt borba a kénen és az esetleges derítőanyagon kívül mást nem rak és abból természetes ülepítésen és szűréseen túl más módszerrel semmit el nem távolít,
Pont. Szerintem ettől eltérni már csak csűrés-csavarás és a szerecsen mosdatása.
Miért nem vállalja fel egyenesen és őszintén mindenki aki kihasználja a törvény adta lehetőségeket a must és a bor javítására, hogy van egy nagyon-nagyon árérzékeny piaci szegmens amely igényli az édesebb, alacsony alkoholtartalmú, jól iható borokat.
Ezen igényt olyan áron amilyen áron a fogyasztó elvárja mustjavítás és sűrítménnyel édesítés nélkül jelenleg nem lehet kiszolgálni.
Pont. Ahogy nem lehet 300 forintos ár alatt húsból készült virslit venni, ugyanúgy nem lehet természetes technológiával készített palackozott édesbort sem 400-600 forint alatt venni.
A fogyasztói társadalmunk ott tart, hogy a paradicsom már nem paradicsom, a virsli nem virsli, a kenyér nem kenyér a bor pedig nem bort. Aki 400 forintért palackozott bort vesz az nem olcsón vesz bort, hanem borzalmasan drágán veszi meg az illúziót, hogy bort iszik.
Mindenkinek szíve joga olyan bort készíteni és venni amilyen csak akar és amilyent a törvény megenged, de én végtelenül szomorú vagyok, hogy mennyire nem beszélünk egyenesen és őszintén a fogyasztókkal.
Parmezanidész · http://bemorgo.blog.hu 2010.05.05. 17:24:50
sapuh 2010.05.05. 17:34:29
Parmezanidész · http://bemorgo.blog.hu 2010.05.05. 17:46:18
BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.05.05. 17:53:12
sapuh 2010.05.05. 18:07:12
Elég gyerekes felfogás azt gondolni, hogy a borban az alkohol az egyetlen jó dolog.
Ez kábé olyan, mint azt gondolni, hogy a házasság kizárólagos értelme az állandó szexpartner biztosítása...
De szerintem te is csak vicceltél :)
RAMBO · http://szolo.blog.hu 2010.05.05. 19:41:17
Akkor is szükség van erre, ha pl. egy borkombinát szeptember közepén vásárol 14-es cukorfokú rizlinget, mert a technológiájában van olyan szűk keresztmetszet, amelyet csak így lehet áthidalni (elnyújtott szürettel).
Ha az alapanyaggal szemben semmilyen minőségi elvárása nincs a borásznak, mert tudja, hogy sűrítéssel vagy import musttal édesítheti a mustját/borát, akkor felesleges arról polemizálni, hogy más, ugyanezekre az okokra visszavezethető eljárásokkal még kevésbé természetes bor készíthető.
Nevezzük nevén a gyereket! Abban az évben, amikor az időjárás természetes bor készítését is lehetővé tenné, sűrítéssel operálni: PANCSOLÁS.
Homaj 2010.05.06. 09:14:46
Én mindkettőt megiszom, de az tényleg igaz hogy a jó édes bor drágább. Sajnos nem mindig engedhetem meg magamnak, ebből kifolyólag szárazat szoktam inni. Viszont nem érzem magam sznobnak, de egyetértek a cikkel vannak olyan emberek akik csak azért isznak száraz bort mert az a trendi!.
Üdv
BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.05.06. 09:38:50
A probléma az ha a fogyasztó úgy iszik édes bort, hogy nem tudja, hogy az nem természetes édes bor, hanem ahogy többen is leírtuk egy sűrítményezéssel édesített bor.
Sokan hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a természetes édes borban nem csak a cukortartalom nagyobb mint a száraz borban, hanem minden más is amitől íze, illata, tartalma van a bornak.
Szerintem az átverés pont az, ha egy száraz bort (akár törvényesen) feldoppingolva adnak el édes borként a fogyasztónak
(not_just_my)_one_and_only_rule 2010.05.06. 11:00:06
Ja, jók a nevek, a kérdés, hogy mennyire praktikus külön nevet adni két dolognak.
De most tényleg, az eljárás során lehet cukrozni a bort vagy nem? Ha meg igen, akkor miért is gáz? Mert akkor a nómenklatúrás érvelés teljesen érvényét veszti.
BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.05.06. 11:51:18
Hogy ez gáz-e. Igen, gáz, ahogy a must sűrítménnyel és cukorral való javítása is gáz.
A részletes magyarázat kifejtése messze túlmutat egy bejegyzés adta lehetőségen. Nem mellesleg némileg komikus lenne a vargabor blogon erről értekezni :)
BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.05.06. 12:15:29
A te tudomásod szerint ez a dokumentum még hatályos: www.fvm.gov.hu/doc/upload/200409/technologia.pdf ?
Ha nem akkor tudnál mutatni egy dokumentumot a hatályos szabályozásról?
vargamate 2010.05.06. 14:03:16
Kedves Zoltán,
szerintem elég talpraesett vagy és úgy tűnik időd is van arra, hogy kikeresd a hatályos jogszabályt, ha nem, akkor fordulj a Zugügyvédhez (zugugyved.blog.hu/).
BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.05.06. 14:28:59
Bevallom arra számítottam, hogy a Varga pincészetnél pontosan tudjátok, hogy mik a törvényes keretei a must javításának és a bor édesítésének és milyen jogszabályok hatályosak.
vargamate 2010.05.06. 14:57:50
Kedves Zoltán,
mindig is szívesen adtunk szakmai tanácsokat más pincészeteknek. Ha van valami szőlészeti vagy borászati problémátok, amivel nem boldogultok, keress fel minket bátran, szívesen segítünk Nektek is!
BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.05.06. 15:27:48
Én azt kérdeztem, hogy a te tudomásod szerint a minisztérium oldaláról letölthető dokumentum az hatályos avagy azóta változott-e a must javítására és a bor édesítésére vonatkozó szabályozás.
Nehezem tudom elhinni, hogy ti akik a törvényi lehetőségeket a saját bevallásotok szerint is kihasználjátok ne tudnátok pontosan, hogy mi az érvényes és követendő rendszer.
Szakmai tanácsra mustjavítással és édesítéssel kapcsolatban nem jellemzően van szükségünk, mert meglehetősen más szemlélettel termelünk mint ti.
pontmost 2010.05.07. 11:29:38
Az édes íz mindent takar, hacsak nincs egyensúly. Ez jó a tömeges borászatnak. Vélem, hogy érdeke is. És még egy régi bölcsesség: végül is ha százmillió légy szereti a trágyát, akkor biztos az is jó.
2010.05.07. 13:36:13
@BZoltan: Szakmai tanácsra mustjavítással és édesítéssel kapcsolatban nem jellemzően van szükségünk, mert meglehetősen más szemlélettel termelünk mint ti.
huhúúú, hát ez kész! :DDDDD
berakom a fórumos aláírásomba mindenki utólagos engedelmével. :)
vargabalint_VBA 2010.05.07. 13:59:23
Tudjuk, hogy nem régóta foglalkoztok borászkodással, úgyhogy továbbra is fennáll az ajánlatunk: szólj ha segítségre van szükségetek, állunk rendelkezésetekre.
BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.05.07. 20:34:09
Azon dokumentum szerint ami a minisztérium oldalán elérhető a bor édesítésére csak akkor engedélyezett ha a bor készítése során korábban nem alkalmazták a természetes
alkoholtartalom növelésére engedélyezett eljárások egyikét sem.
Feltételezem, hogy a hatályos szabályok szerint dolgoztok és ezért kérdeztem, hogy a ti tudomásotok szerint akkor mi az érvényes szabályzás ha nem az ami a minisztérium oldalán elérhető. Sajnos nem az első eset lenne az hogy a hatóság/kormányzati szervek nem publikálják megfelelően a szabályzást.
Ha tudjátok, hogy ki vagyok és mit csinálok akkor pontosan tudjátok, hogy elég nehezen lenne elképzelhető az, hogy én a ti szakmai segítségetekre szoruljak.
De így is tényleg csak szívből megköszönni tudom és viszonzásul és is örömmel felajánlom a mi segítségünket. Az aranymetszés sorozattal ti is megmutattátok, hogy érdekel benneteket a minőségi bor. Engem sosem érdekelt más és minden tapasztalatom a rendelkezésetekre áll, ha tényleg komolyan gondoljátok ezt a vonalat.
A cikk amúgy nekem nem tetszik, mégpedig azért nem, mert nem tesz különbséget a mesterséges és a természetes édesborok között. A szakma és az értő fogyasztók bizony tesznek különbséget.
Ráadásul szerintem és minden mérvadó szakmabeli szerint az édes borok piaca manapság nagyon nehezített pálya.
A versenyek eredményeit pedig nem érdemes komolyan venni. Az igazán komoly minőséget képviselő termelők sosem vesznek részt azokon a versenyeken amiket a ti boraitok aratnak. A minőségi borok termelői ugyanis nem annak a piaci szegmensnek készítenek bort akik az ilyen versenyek eredményeire mozdulnak.
BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.05.11. 07:28:00
Mivel kíváncsi ember vagyok így tovább keresem a választ.
Hogy az érintettek ne érezzék úgy, hogy a hátuk mögött kutakodok, ide is belinkelem a kérdést amit az index fórumán tettem fel bárkinek aki tudja a választ:
forum.index.hu/Article/viewArticle?a=100185896&t=9004540
vargabalint_VBA 2010.05.11. 21:16:08
Továbbra sem indítunk jogsegélyszolgálatot, ha bortermelő létedre ennyi idő alatt képtelen vagy utánanézni egy szabályozási kérdésnek, javasoljuk, hogy iratkozz be egy jogi vagy borászati iskolába.
Sajnáljuk, hogy vitába keveredtünk Veled, többet ezt nem tesszük mert ez így teljesen parttalan és értelmetlen. E vita során nem reagáltunk pincészetünk tevékenységére tett sértő megjegyzéseidre, hiszen magadat minősítetted vele. Nem reagáltunk arra, hogy a több ezer éves tradíciójú európai borjogot semmibe véve Te, I. BZoltán definiáltad, hogy mi a bor és mi nem az. Az a kijelentésed, hogy egy „igazán komoly termelő” mint például Te, nem vesznek részt borversenyeken, kivágta nálunk a biztosítékot. Csak példaként, néhány „komolytalan” pincészet, amely a bejegyzésben említett bordói, veronai és budapesti borversenyen részt vett és nyert: Eszterbauer, Bodri, St. Andrea, Dúzsi, Vida, Vylyan, Bolyki, Juhász Testvérek, Figula, Thummerer, Bock, Nyakas, Sauska, Konyári ...
Kedves B. Zoltán, bár feltételezed, de nem tudjuk ki vagy. Azt sejtjük, hogy szőlész-borász végzettségű biztos nem vagy és valószínűleg komolyabb szakmai gyakorlaton sem lehettél élvonalbeli pincészetnél. Ha a kommentelés mellett lesz majd egy kevés időd javasoljuk az igen magas színvonalú magyar szőlész-borász képzés valamely intézményét. A tudás nemcsak bölcsebbé, hanem szerényebbé is tehet. Ezt követően pedig kívánjuk Neked hogy készítsd el életed első jó borát, olyan jót, hogy legalább egy helyi borversenyre benevezhesd. Sok sikert kívánunk!
(A bejegyzés mostantól kezdve nem kommentelhető.)
Utolsó kommentek