Kezdőlap Facebook Honlap Twitter RSS Email

HTML

Utolsó kommentek

Segíts az árvízkárosultakon - egy palack borral

2010.08.03. 19:16 - vargabalint_VBA

Csütörtökön egyedülálló adománygyűjtési akciót indítunk a METRO-val közösen. Két prémium bor egyhavi árbevételét teljes egészében átutaljuk az árvíz sújtotta Komlóska és Tolcsva önkormányzatának.



Sokat gondolkodtunk rajta, hogy milyen módon tudnánk segíteni az árvízkárosultakon. Amíg palackoztunk ásványvizet, ilyen esetekben mindig küldtünk néhány raklapnyit a bajbajutott településeknek. Az ásványvizünk már nincs, bort nem akartunk adni, hiszen ez most nem a vigadozás ideje, egyszerű átutalásnál viszont többet, személyesebbet szerettünk volna. Ekkor jött az ötlet, hogy adjuk ingyen a bort  egy értékesítési partnerünknek és a teljes befolyt összeget utaljuk át bajbakerült önkormányzatoknak.

Kereskedelmi partnert kellett még keresnünk az akcióhoz. Aznap egyéb ügyekben hosszan beszélgettünk Kardos-Kiss Sándor borbeszerzővel és szóba került az árvíz is, mivel mindketten segíteni szerettünk volna elég hamar megegyeztünk abban, hogy ezt az akciót közösen fogjuk megcsinálni.

A koncepció lényege, hogy a Varga Pincészet 0 forintért szállít 6.500 plalack prémium bort a 13 METRO áruházba, a METRO ezeket ingyen hirdeti és értékesíti, az akció lezárultával pedig a teljes befolyt összeget átutalja Tolcsva és Komlóska önkormányzatának. Két prémium bort választottunk ki: az Aranymetszés  Badacsonyi Rózsakőt (2008) és az Aranymetszés Balatoni Kékfrankost (2007), a polci áruk bruttó 999 Ft lesz.

Ne késlekedjetek, irány a METRO!


Kattints a képre a nagyobb méretért!

 

 

 

  

 

 

 

 

(A fényképeket Tolcsva és Komlóska önkormányzata bocsátotta rendelkezésünkre.)

 

1 komment

Bajban a magyar szőlőtermelők

2010.07.28. 19:30 - Varga Péter

Az elmúlt 40 - 50 év legalacsonyabb szőlőtermése várható, az átlagosnak mondható 4,5 millió mázsás termés helyett csak 3 – 3,2 millió ígérkezik. A terméskiesés mintegy 1 millió hektoliter bornak felel meg, ami 300 forintos literenkénti átlagárral számolva 30 milliárd forintot jelent. Az ország nagy borvidékein mindenhol minimum 30 százalékra becsülik azt a mennyiséget, amit a mai napig elvesztettünk, reméljük, hogy az eső és a természeti katasztrófák most már elkerülnek bennünket, mert ahogy mondani szokás, még sokat alszik kint a szőlő.

A soha nem látott intenzitású tavaszi és kora nyári esőzések után ismét itt a nyakunkban az esős idő. Ahogy tavaly azt mondhattuk, hogy soha ilyen egészségesek nem voltak az ültetvények, idén sajnos ennek az ellenkezője látszik. Nincs olyan borvidékünk, ahol sikerült volna teljes mértékben megvédeni a betegségektől a szőlőt. A dombvidéki szőlők talaja májusban és júniusban oly mértékben felpuhult, hogy két eső között olykor nem volt lehetőség a permetezésre, az alföldi területeken pedig sok helyen a tőkék egy hónapig a vízben álltak. Itt többen próbálkoztak a drága és kevésbé hatékony helikopteres permetezéssel is. A védekezést jelentősen hátráltatja a pénzhiány.

Az ültetvények kétharmada harminc év körüli, elöregedett és tőkehiányos, jó években is alig gazdaságos. Az elmúlt év azonban rossz év volt. A szőlő ára alacsony volt, és egyes borvidékeken a csődbe menő felvásárló pincészetek ki se fizették az árát. A termelők már kivéreztetve kerültek szembe az idei évi természeti katasztrófákkal. Mert az idén ami baj történhet a szőlővel, abból mind kaptunk. Családunk közel 250 hektáron gazdálkodik, három észak-balatoni és az Egri borvidéken. Bár a borvidékek között jelentős különbségek voltak a károk megjelenésében és intenzitásában, de a végeredmény mindenhol egyformán gyászos.

Kezdődött a téli és kora tavaszi fagyokkal, ami nem megülő, hanem hullámszerűen áramló lehetett, hiszen nem csak az alacsonyan fekvő, hanem a dombvidéki szőlők is károsodtak. Folytatódott a tavaszi viharokkal, amelyek után a szőlők borzasztóan néztek ki, de mivel a fürtkezdemények még kicsik voltak, így nem sérültek, a növények pedig néhány hét alatt magukra találtak. Nem sikerült jól a kötődés a korai fajtáknál, a virágzáskori hideg esős idő akadályozta a beporzást. Sokba került a melioráció, a rengeteg víz után nem győzzük visszahordani a lemosott földet a legmeredekebb, legjobb fekvésű területekre. Jól jött viszont a füvesítés, a meredek területek ilyetén talajvédelme, ami azzal a többlet haszonnal is járt, hogy az esők után ezek a szőlők azonnal megközelíthetők, és így permetezhetők voltak. A jégeső minden évben elkerülhetetlenül elveszi a maga részét, de ennyire, mint az idei évben, senki sem emlékszik.

A legnagyobb bajt azonban a betegségek okozzák, amiből idén volt már minden, peronoszpóra, botritisz, szürkerothadás és lisztharmat is. Akik még bírják anyagilag már az ötödik-hatodik permetezésnél tartanak, szerencsés év összesen ennyivel is megúszható, de hol van még a szeptember, az október. Külön nehézség a bajban, hogy sok a fertőzési góc, az olyan terület, amelyet már nem védenek, vagy azért mert elfogyott a pénz, vagy nem jutott gépi kapacitás, vagy nem lehetett időben megközelíteni (pl. agyagos domboldal). Egyéni szerencsénk, hogy jelentősebb ültetvényeinket erdők szegélyezik, és az idei évben a vadkár a kisebbik rossz.

1 komment

Albert Gazda az Aranymetszés Olaszrizlingről

2010.07.10. 23:10 - vargabalint_VBA

Véleményünk szerint Albert Gazda a legjózanabb és legnyitottabb magyar borblogger. Iszonyatos mennyiséget posztol blogjába (napi egy bejegyzés már több mint egy éve), mottójával pedig mindenképpen egyet kell érteni:

 

A bor nem élelmiszer-ipari termék, de nem is az istenek itala. A bort azért szeretjük, mert szórakoztat, és mert finom. A földön iszunk. Elég sokat. És ha lehet, jót.

Most a 2006-os Aranymetszés Badacsonyi Olaszrizlinget kóstólta (újra):

Konkrétan ennek a bornak ez az évjárata volt az első Varga Pincészet-termék, amelyről jót írtam, csaknem három éve, 2007 szeptemberében. Azután is volt szerencsém az Aranymetszés borcsalád egyik-másik élvezetes darabjához, de a 4-5 pontos magasságokkal már nem elégszem meg, többet szeretnék. És sokkal több jót, mint rosszat.

Olvass tovább...

Vigyázat! Nagy rajongónk, BZoltan már odaért!

Szólj hozzá!

Szabad fröccskészítést Magyarországon!

2010.06.24. 10:47 - vargabalint_VBA

Magyarországon jogilag engedélyezett a fröccs palackos forgalmazása, valójában azonban ún. tiltó adó van érvényben, mely literenként közel 500 forintos árhátrányt okoz a polcon és ezzel ellehetetleníti a palackozott fröccs értékesítését.

Ruck Levente reagált a zipp.hu-n a fröccsös felmérésünk eredményére. Írásának egyik legjobb felvetése, hogy hiányolja a fröccshirdetéseket a foci vb reklámszüneteiben, illetve a fröccsöt népszerűsítő PR-elemeket (pl.: focihoz értő bortermelő szerepeltetése az MTV stúdióbeszélgetésein).

Miért nincs palackozott fröccs és fröccsreklám Magyarországon?

Néhány kivételtől eltekintve reklámban megjeleníthető, címkével ellátott palackozott fröccs nincs a piacon. Ennek két oka van. Egyesek szerint a magyar nem annyira buta nép, hogy előre be kelljen neki keverni a bort és a szódát képes rá magától is. :-) A legkomolyabb probléma azonban az, hogy míg a bor jövedéki adómentes, a fröccs (ha nem vendéglátóhelyen keverik be és nem fogy el egy napon belül ...) már köztes alkoholterméknek minősül, ezért kiskereskedelmi forgalomban 221 Ft/liter jövedéki adóterhet kell elszenvednie. Ez első pillantásra nem tűnik soknak de 40 százalékos kiskereskedelmi árréssel és az ÁFA-val számolva ez már 460 Ft polci árhátrány jelent literenként (221/0,6*1,25=460), ahhoz képest ha külön vásároljuk bort és az ásványvizet/szódát, ugyanis a bor jövedéki adótartalma nulla forint.

A palackozott fröccs alapvetően jó termék. Szerintem lenne a piacon létjogosultsága. Fesztiválokon nagyon jól menne, a vendéglátósnak kisebb macera (nem kell többféle dolgot hűteni, aztán a személyzetnek méricskélni és bekeverni), a vendég pedig gyorsan megkapja, ha pedig nem issza meg egy húzásra, visszazárhatja. És otthonra se rossz. A tavalyi Balaton Sound előtti próbatöltésből maradt 4-5 félliteres palack, amit hazavittem és beraktam a hűtőbe. Nevezzetek lustának, de nekem jól esett, hogy kinyitom a hűtőt és kiveszek egy kész fröccsöt.

 

Indítsunk mozgalmat a fröccs jövedéki adótartalmának eltörléséért!

SZABAD FRÖCCSKÉSZÍTÉST MAGYARORSZÁGON!

FACEBOOK CSOPORT - CSATLAKOZZ!

A borhoz hasonlóan a fröccs jövedéki adótartalma is legyen 0 forint!

A fröccs nemzeti italunk, népszerűsítésének legnagyobb gátja, hogy a magas jövedéki adótartalom miatt palackozva nem kapható.

Vendéglátóhelyen bekeverve jövedéki adómentes, legyen az palackosan vásárolva is!

Becsléseink szerint jelenleg kb. 50.000 liter palackozott fröccs kerül kiskereskedelmi forgalomba, ebből a jövedéki adó bevétel alig haladja meg az évi 10 millió forintot, ha lényegesen mérsékelnék vagy eltörölnék ezt az adónemet, a forgalomnövekedésből származó ÁFA-bevételből és forgalombahozatali járulékból ez a kiesés többszörösen visszajönne.

28 komment · 1 trackback

Mit kortyolgatnak a borrajongók a foci-vb közvetítései alatt?

2010.06.22. 09:14 - vargabalint_VBA

Nagyon meglepődtünk, hogy a 2010-es Bországgyűlésen nem a mindig number one Jégborból adtuk el a legtöbbet, hanem a fröccsalapanyagnak kivitt Irsai és rozé fogyott a legjobban. Úgyhogy arra gondoltunk, hogy utánanézünk: mit iszik egy borkedvelő a foci-vb meccsek alatt?

Az alapfeltevés persze az volt, hogy sört. Még jó, hogy megkérdeztünk 575 Facebook rajongót és Vinoport.hu olvasót, mert így kiderült, hogy a 70 százalékuk bort vagy fröccsöt fogyaszt szurkolás közben. (Reszletes eredmények letölthetők innen./pdf/)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A fröccstípusok között a legnépszerűbb a fehérborból (54%) készült fröccs, rozéfröccsöt 36 százalék, vörösborból készült fröccsöt 10 százalék választ a labdarúgó-közvetítés mellé.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A fröccskultúra terjedése mellett érezhető, hogy az emberek változatosabban fogyasztják ezt a frissítő italt; a hagyományos Olaszrizling fröccs mellett egyre népszerűbb az Irsai- és a rozéfröccs is, ugyanis a fogyasztók nagy része szívesebben fogyaszt könnyű, friss, gyümölcsös, intenzív illatú borból készült fröccsöt.

Reméljük hamarosan tényleg eljön az igazi fröccsszezon:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Kép: http://www.idokep.hu előrejelzés /2010.06.22 9:41/)

2 komment · 1 trackback

Az Irsai sem próféta a saját hazájában?

2010.05.27. 14:48 - Varga Péter

Mi magyarok meglehetősen konzervatívak vagyunk borfogyasztási szokásainkban. A nagy fehérboros világdivatok, a Chardonnay, a Sauvignon Blanc végül a Pinot Griggio divatja szinte észrevétlenül hullámzott el mellettük. Fehérbor fogyasztásunk fajtaszerkezetében az utolsó 20 évben  egyetlen jelentős változás történt és ezt egy hungarikumnak az Irsai Olivérnek köszönhetjük.

Egyre többen palackozunk önállóan, fajtatisztán Irsait, ha a tendencia így folytatódik nagyobb szerepe lehet a magyar borfogyasztásban mint a nagy rokon Muscat Ottonelnek és Lunelnek (Sárgamuskotály). Az ültetvényalapok megvannak egy ilyen áttöréshez, ugyanis a szakma ezt a fajtát előszeretettel használja házasításra, más muskotályos fajták jellegének erősítésére, illetve jelentős mennyiségeket exportálunk lédig borként az Unióba és a tengerentúlra (nyílván az ottani muskotályos fajták jellegét erősítendő). Az Irsai önálló megjelenését a borászat korszerűsödése, ezen belül az irányított hőfokon történő erjesztés  tette lehetővé. A hagyományos technológiával készült Irsainál a fajtára oly jellemző nagy illatanyag önmagában penetráns, kellemetlen jellegű volt. Bár a szakma belföldön és exportban is szépen profitál belőle, az Irsai hagyományos lebecsülése tovább él. Terméskorlátozás nélkül nagy mennyiségeket termelnek belőle, fejlett pincekultúrával jó minőségű technológiai tömegbort készítenek belőle, amit primőrborként nagy illattal elsődleges szőlőízekkel, kis, érdektelen testtel és savszerkezettel a következő évjáratig lehet fogyasztani. Polci ára kategóriájában a legalacsonyabb, borversenyekre nem nevezik, vagy ha mégis, rosszul szerepel.

Mivel országszerte nagy szőlőfelületekkel rendelkezünk belőle, technológiai tömegborként való felhasználása elkerülhetetlen és nem is kárhoztatható. Az azonban igen, hogy nem készülnek tömegesen prémium borként Irsai Olivérek, illetve ha elvétve mégis készülnek, akkor a szakma nem fogadja el azokat. A Varga Pincészet 2007. óta forgalmaz prémium borként Irsai Olivért az Aranymetszés borcsaládban, kiemelkedően magas értékesítési mennyiségekkel. Nemzetközi borversenyeken egyértelműen a legsikeresebb borunk, kétszer nyert Gran Menzione elismerést a Vinitalyn, idén ezüstérmet Bordóban a Challenge International du Vin-en, és a nagy brit borversenyeken is gyűjtögettük vele a díjakat: International Wine & Spirit Competition bronz, Decanter bronz és International Wine Challenge „ajánlott” kategória. Az angol és francia díjak külön érdekessége, hogy 2010-ben 2008-as évjáratú borral nyertünk, amire itthon már kóstolás előtt azt mondták volna, hogy „primőrborból nem értékelünk évjáratokat”, és lehet, hogy ki is zárták volna a versenyből (ez konkrétan meg is történt).

Mi magyarok hihetetlen fajtagazdagságban dúskálunk a fehérszőlők területén. Könnyen megengedhetjük magunknak ezért, hogy megfeledkezzünk egy ilyen lehetőségről, amit ez a fajta kínál. Sok más méltatlanul elfeledett fehér fajtát említhetnénk akár csak a Badacsonyi borvidékről is. Az Irsaiban azonban nem csak távlatilag, hanem azonnal, kereskedelmileg is kiaknázható potenciál van. Egyrészt azért, mert belföldön jó minőségű primőrborként már ismertté vált, erre alapozva könnyebb prémium borként is bevezetni, másrészt kevés olyan fajta van, ami jobban megfelelne a fehérborok jelenlegi világdivatjának. A fehérborok illatos illetve nagy testet adó fajtákra való hagyományos szétosztásán a világ bortermelőinek élmezőnye már túljutott, egyszerre egy borban próbálják meg létrehozni a nagy testet és nagy illatanyagot is. Erre az egyik legjobb esélyt az Irsai Olivér fajtánk adja.
 

1 komment

Az édes boroké a jövő?

2010.05.05. 09:46 - vargabalint_VBA

A kérdés felvetése mindenképpen jogos, de a téma könnyebb bemutatása érdekében azzal az egyszerűsítéssel élünk, hogy a száraz kategórián kívül minden kategóriát, tehát a félszárazat, félédeset is édesnek tekintjük. Tehetjük ezt azért is, mert Nyugat-Európában Németországon kívül, ahol a lieblich azaz kedves, valójában félédes boroknak nagy hagyománya van, ezek a kategóriák nem, vagy csak alig használatosak. A palackoknak viszonylag kis részére az van írva, hogy édes, kis részére az, hogy száraz, a többségén pedig nincs jelölés.

Sokan nem tudják, hogy az uniós borjog az újvilági borjogokhoz hasonlóan, viszont szemben a régi magyar előírásokkal, nem írja elő kötelezően a borászatoknak, hogy a címkéken szerepeltessék az édességi kategóriát. Ennek értelméről és hasznosságáról egy elzászi francia borász így nyilatkozott: „a fogyasztónak jogában áll, hogy ne tudjon mindent a borról, és szárazborivó öntudattal igya kedvenc édes borát”.

A magyar gyakorlat szerencsére nem ez, bár a szárazborsznobizmus sajnos nálunk is  létezik, a magyar bortermelők többsége egyelőre jól látható módon a főcímkén föltünteti az édességi kategóriát. Ez alapján készültek is különböző, nem reprezentatív statisztikák, amelyek szerint a 0,75 literes kiszerelésű borok mintegy 30 százaléka szárazbor.

Mi lehet az oka a száraz borok visszaszorulásának, az édes borok ilyen nagy arányának a borfogyasztásban? A nyugati pincészetek a klímaváltozásra hivatkoznak. A hivatkozás valószínűleg nem állja meg a helyét, hiszen egyrészt a felmelegedés elmélet maga is kérdéses, másrészt a felmelegedés hívők is azt vallják, hogy egy hosszabb melegedési perióduson belül az utolsó 20 évben egy kisebb lehűlési szakaszban vagyunk. Az elméletektől függetlenül azonban az bizonyos, hogy az évi ingadozásokat kiszűrve megállapítható, hogy a szüreti mustfokok, illetve a borok összalkohol tartalma már néhány évtizede emelkedő tendenciát mutatnak. Ennek az oka azonban valószínűleg a szőlészet fejlődésében és a tömegtermelés csökkenésében, azaz a hektáronkénti terhelés visszafogásában keresendő.

Borfogyasztókból borkóstolókká válunk

Mindazonáltal nem gondolom, hogy piacgazdaságban a változásokat elsősorban a termelési oldal generálná. A fogyasztás jellegének változása a fő felelős a száraz - édes arányok eltolódásáért. Ezelőtt 30 évvel Európa nagy bortermelő nemzeteinél az egy főre jutó borfogyasztás éves mennyisége 120 liter körül alakult. Az utolsó néhány évben pedig már 60 liter alá csökkent. A saját bortermeléssel nem rendelkező országokban ezzel szemben ebben az időszakban jelentősen nőtt a borfogyasztás, és az országok többségében a mai napig is növekedésben van. Úgy tűnik, mintha 35-40 liter/fő/év lenne a centrum, amely felé a két ellentétes folyamat tart. A borfogyasztás globalizációja azonban nem csak a mennyiségekben mutatkozik meg. Nagyapáim daliás generációja még folyadékpótlásként itta a bort illetve fröccsöt, és ugyanazt az Olaszrizlinget itták egész életükben, otthon a sajátjukat, a kocsmában a szomszédét.  Mindig szárazat, és naponta másfél-két litert. Az ilyen típusú, a bortermelő országokra jellemző fogyasztás ma már visszaszorulóban van. Nem isszuk a bort, hanem kóstoljuk, és egyre több félét és egyre több borvidékről, országból és földrészről.

Bővült viszont a borfogyasztók köre. Mint korábban említettük, a nem bortermelő országokban gyorsan emelkedik a fogyasztás, és míg nagymamáim csak ünnepekkor és akkor is csak jelzésszerűen nyúltak a pohárhoz, addig a gyengébbnek mondott nem képviselői ma már a borfogyasztásban is élnek egyenlő jogaikkal. Az alkalmi vagy rendszeres, de kismértékű fogyasztás az édes boroknak kedvez, és ez hosszabb távon befolyásolja a közízlést, a bortermelők pedig alkalmazkodnak az igények változásához.

Az életünk felgyorsult tempója, a motorizáció, az alkohol kiszorulása a munkahelyekről olyan objektív hosszú távú folyamatoknak tűnnek, amin nem tudunk változtatni, illetve nincs közvetlen ráhatásunk. Ezek a tényezők amúgy is kedvezőtlenül hatnak a szárazbor fogyasztásra, nem kellene, hogy ezt a borásztársadalom tovább erősítse. Arra a sokunk által ismert és ellenzett jelenségre gondolok, hogy a száraz borok egyre jobban háttérbe szorulnak a borversenyeken.  

Tarolnak az édes borok a borversenyeken

Múlt héten zajlott a Hungarikum borok és pezsgők IX. Országos versenye, ahol bár többségében száraz borokat indítottunk, mégis két édes borunk nyert aranyérmet. Ebből a késői szüretelésű 2007-es évjáratú Badacsonyi Olaszrizlingünk a verseny legmagasabb pontszámával kapott nagyaranyat. E hónapban fejeződött be a világ egyik legrangosabb borversenye a Vinitaly, ahol 2008-as Kéknyelű édes jégborunk részesült Gran Menzione díjban. Persze ezek az eredmények azt is mutathatnák, hogy nem tudunk jó száraz borokat készíteni. Remélem nem így van, meg aztán voltak már száraz borokkal is jó eredményeink. Mindenesetre, mióta néhány éve saját boraink szereplése alapján felismertük az esélyek egyenlőtlenségét, elemezzük a legrangosabb magyar borverseny, a Vinagora aranyérmes borainak édesség kategóriák szerinte összetételét. A tavalyi versenyen 411 bor indult, ebből 293 száraz kategóriában. 56 aranyérmet osztottak ki, ami az indulók számának 14 százaléka. Ha borfajtánként nézzük ugyanezt az arányt, a száraz vörös és rozé borok 9 százaléka kapott aranyat, a száraz fehérek 7 százaléka, az édes fehéreknek viszont 34 százaléka. Évek óta felhívjuk erre az ellentmondásra a szervezők figyelmét, és ezek az arányok tulajdonképpen már egy kedvező elmozdulást mutatnak, hiszen volt olyan év, amikor nem volt aranyérmes száraz fehér bor. Az idei évben úgy hírlik, az édes boroknak külön kategóriát indítanak, arányos éremszerzési lehetőségekkel. Reméljük megtalálják a megoldást és a többi hazai borverseny is követi majd a jó példát.

Varga Péter

 Fotók: Dávid Botond, Varga Pincészet

92 komment

Elérte a válság a magyar borászatot

2010.04.09. 11:50 - vargabalint_VBA

Varga Péter beszámolója 2010 első negyedévéről 

Elérte-e a válság a magyar borászatot? -Egy évvel ezelőtt még azt válaszoltuk erre a kérdésre, hogy a gasztronómiai borértékesítést kivéve még nem tapasztalható jelentős visszaesés a borforgalmazásban. A tavalyi évben sajnos a válság már elérte az élelmiszerkereskedelmet is, piaci információink szerint a boreladások 10-15 százalékkal csökkentek. Számos pincészet komoly értékesítési gondokkal küzd, néhány nagyobb borászat is felszámolás alatt áll. Az import palackos borok részesedése becslésünk szerint még mindig nem haladja meg a 10 százalékot, de évről évre növekszik. Az elmúlt években az erős forintárfolyam miatt sok import folyóbor és palackos bor jött be az országba, és ez megemelte a pincei készleteket, nyomás alatt tartja a szőlő iránti keresletet és az árakat.

  A pezsgőértékesítés továbbra is csökkenő tendenciát mutat, melynek egyik oka a kétes minőségű, több esetben feltételezhetően a jövedéki adó megfizetése nélkül értékesített, megdöbbentően alacsony árú import pezsgő növekvő részaránya és az a tendencia, hogy ünnepi italként a korábbinál nagyobb arányban vásárolnak a fogyasztók pezsgő helyett prémium borokat.

  Az elmúlt két évben a bortermelés feltételeiben kedvezőtlen változások következtek be, de a változások a termelőket különbözőképpen és –mértékben érintették. A legrosszabb helyzetben azok a termelők vannak, akik a gasztronómiának szállítanak, ezen a területen ugyanis 40-50 százalékos a kereslet visszaesése. Az élelmiszerkereskedelemben a csökkenés mértéke 10-15 százalék, ami még nem kellene, hogy súlyosan érintse a termelőket. A nagyobb probléma az, hogy mindkét értékesítési szegmensben jelentősen, 15-20 százalékkal csökkentek az értékesítési árak. Kisebb részben az állandó árak csökkenése révén, nagyobb részben az akciós értékesítés rendkívüli növekedése miatt. A termelők egy része az eladási árak csökkenését tovább tudta hárítani a szőlőtermelőkre, tehát a válság által legjobban sújtott terület a szőlőtermelés. A szőlőfelvásárlási árak az elmúlt két évben a 2004 évi szintre estek vissza. A csökkenés egyik oka a belföldi túltermelési válság, a másik ok az országba beáramló olcsó import bor mennyiség. Az Alföldön és más borvidékek alacsonyan fekvő területein az idei kemény tél is sújtotta a szőlőtermelőket, több helyen 20-30 százalékos, egyes helyeken 70 százalékos mértékben is jelentkeznek fagykárok. Idén ez jelentősen csökkentheti a szüreti mennyiségeket de a nagyarányú pincei készletek és az egyre olcsóbbá váló import borok miatt ez valószínűleg nem lesz jelentős hatással a szőlőárakra. A szőlőtermelők helyzetét és ezen keresztül az ágazat egészének a helyzetét csak az menthetné meg, ha Magyarországon is megkaphatnák a termelők azt a hektáronkénti támogatási összeget, amelyben uniós versenytársaink részesülnek. Tudomásunk szerint az uniós borreform által létrehozott úgynevezett nemzeti borítékok rendszere, amely azt jelenti, hogy minden egyes ország többé-kevésbé azonos mértékben részesül a támogatásokból és osztja szét termelői között. Ez a rendszer megteremtette a pénzügyi alapjait annak, hogy a magyar szőlőtermelő és ezen keresztül a bortermelő is egyenlő feltételek között versenyezhessen a belföldi és külföldi piacokon, ez ma már a magyar kormány döntésén múlik.

  Az elmúlt évben, szemben az általános tendenciával, pincészetünk tartotta piaci pozícióit belföldön és némi növekedést értünk el az exportban. Az idei év még ennél is jobban kezdődik, az első negyedévben belföldi növekedésünk10 százalékos az exportban ennél is magasabb. Kedvező helyzetünket elsősorban új termékeinknek köszönhetjük. 8 évvel ezelőtti nagyarányú szőlőtelepítéseinknek most érik be a gyümölcse. Közel 150 hektár szőlőt telepítettünk és mintegy 100 hektár szőlőt vásároltunk; ezeknek a területeknek a terméséből készült borok értékesítése futott fel az elmúlt években.

Badacsonyörs, 2010. április 8.

Varga Péter

Fotók forrása: http://blog.timesunion.com/, http://www.photos8.com/

Szólj hozzá!

Indulunk

2010.04.09. 11:38 - vargabalint_VBA

Felbátorodva azon, hogy három hónap alatt közel hétezer rajongónk gyűlt össze a Facebookon úgy döntöttünk, hogy blogot indítunk, abból a célból, hogy a facebookos rövid hírek, fotók mellett hosszabb lélegzetű írásokban is be tudjunk számolni mindennapjainkról a vargaborokat kedvelőknek. A blogot hárman fogjuk írni: Varga Péter, Bálint és Máté. Igyekszünk heti rendszerességgel posztolni. Várjuk a hozzászólásokat, tanácsokat kritikákat.

Varga Péter, Bálint és Máté

2 komment

süti beállítások módosítása